(For English, see below)
Sokszor felteszik nekünk azt a kérdést, hogy miért drágábbak a bioélelmiszerek? Ezt az egyszerű, logikus kérdést kicsit hossszabban és bonyolultabban tudjuk megválaszolni, mivel sokrétű a válasz is. Nagyon hálásak vagyunk, hogy ilyen sokan támogatjátok a Zsámboki Biokertet a rendszeres heti vásárlásaitokkal, és tudjuk, hogy a legtöbbetek mélyebben is gondolkodtok ezeken a témákon. Akkor vágjunk bele!
A legfontosabb, amit mondanunk kell, hogy van bio és bio között is különbség. Ugyanis van a kisléptékű, egyszeri, kétkezi, helyi és szezonális bio és van a nagybani bio mezőgazdasági szektor is. Jóllehet mind a kettő ugyanazoknak a minősítési követelményeknek tesznek eleget (legalábbis Európában), a termelés módjai viszont teljesen eltérőek. A Zsámboki Biokert abszolúte a kisléptékű, szezonális biozöldség-termesztők kategórájába tartozik, mely a helyi piacokat szolgálja ki.
Most kétfelől vizsgáljuk meg, hogy miért olyan drága a biotermék, először a termelés oldaláról, utána meg az eladás oldaláról.
1. A termelés oldala:
Az összes ökológiai földművelési rendszer munkaigényesebb (mindegy, hogy kis- vagy nagyléptékű) a konvencionális termelési rendszereknél - ez már magában több költséggel jár. Minél kisebb a lépték, annál munkaigényesebb a termelés.
Kártevők, betegségek és gyomok visszaszorítása is drágább és időigényesebb is, mivel minden egyes veteményt másképp kell kezelni.
Trágyázás és a növények táplálása is általában drágább, mivel saját komposztot készítünk, és manuálisan szórjuk szét, vagy trágyaszóróval, akkor is - ez egy sokkal drágább tevékenység, mint csak műtrágyát használni.
Magárak jóval drágábbak a biogazdálkodóknak, mivel minősített bio magvakat használunk - ennek oka nagyon sokrétű, a lényege itt is főleg az, hogy a kisléptékű magtermelés sokkal munka- és időigényesebb, mint az ipari magtermelés.
Vetésforgó használatával nem mindig a termelésnövelést akarjuk elérni, hanem inkább az egész rendszernek az egészségét vesszük figyelembe.
Fontos extra költség az ökológiai minősítést jóváhagyó szervek munkája. A vizsgálathoz is van egy költség, és külön a minősítés folyamata, adminisztrálása is többletköltséggel jár.
És nem utolsósorban, egy etikai kérdés, hogy a munkatársak versenyképes, élhető fizetést kapjanak, jó körülmények között dolgozhassanak - persze, ez nem csak a biotermelőkre és nem biotermelőkre vonatkozik, hanem amúgy is ez egy nagy kihívás a mezőgazdasági szektorban. Mivel a szupermarketek leszállították az árakat, és a vásárlókat meg vonzák az alacsony árak.
2. Eladás oldala - ezalatt a termelés nagyságát és a logisztikát (hogyan jut el a termék a termelőtől a vásárlóig) értem. A kisléptékű bio és nem bio gazdálkodók ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek.:
A nemzetközi áruházláncok ( mint például Lidl, Tesco, Aldi stb.) hatalmas mennyiségekkel dolgoznak. A felvásárlási erejük olyan nagy, hogy a termelőktől nagyon olcsón tudják beszerezni az árut. Ebben a léptékben eladható termékeket az iparszerűen termelőket vonzza, de a kistermelők így nem tudják lefedni a gyártási költségeket.
A logisztika hatékonysága: mennyire használod ki az autó kapacitását minden kiszállításnál? Mennyi fogyasztót szolgálsz ki? Minél kisebb a rendszer, annál drágább a földektől a vásárlókhoz eljuttatni a termékeket.
Ezt kiegyensúlyozandó, csomó pozitív oldala van a kisléptékű, helyi szezonális és bio élelmiszereknek:
Először is, a helyi, kisléptékű, szezonálisan termelt, ökológiailag intenzív, biodiverzitást kímélő mezőgazdálkodó rendszerek tényleg fenntarthatóak, és nem tetszik tönkre a természetet és a talajt sem
Az ilyen gazdálkodásból származó élelmiszerek nem tartalmaznak káros kémiai vegyszermaradványokat, magasabb a vitamin- és ásványianyag tartalmuk és kiegyensúlyozottabb a tápértékük is.
A műtrágyázott növények több vizet kényszerülnek felvenni, (ozmózis útján) így a biozöldségeknek nagyobb a szárazanyagtartalma, Ezért egy kiló áráért többet kapsz.
Összegezve - a répa nemcsak répa (vagy a paradicsom nem paradicsom stb). Mert óriási különbségek vannak mind minőségben és a különböző mezőgazdálkodási rendszerek folymataiban. Az árakat csak akkor tudjuk valóban összehasonlítani, ha minden szempontot figyelembe veszünk. Fontos végiggondolni, hogy vásárlási döntéseinkkel mit támogatunk. Véleményem szerint, a termékek korrekt és etikus áráhzoz figyelembe kell vennünk a terméket, a fogyasztót, a környezetet, és az embereket, akik a zöldségeket eljuttatják az asztalig.
Az etikus nem olcsó, és az olcsó drága!
A question we sometimes get asked is "why is organic food more expensive?". This simple, logical question can only be answered satisfactorily in a reasonably complex way. What follows is not intended to be a preaching lecture. We really appreciate all of your loyal support to Zsámboki Biokert through your regular weekly purchases, and we realise that most of our consumers have a very good appreciation of the issues. Anyhow, let's try to keep this brief:
The first thing that needs to be said is that there is "bio" and "bio". There is small scale, individual artisan level, local seasonal organic, and there is large scale "big ag" bio. The two, whilst both following effectively the same organic standards (at least in Europe), are actually two quite different types of production. Zsámboki Biokert squarely falls in the category of small-scale, seasonal organic targeted at local markets.
It is useful to examine the question of why is organic food more expensive at both the point of production and at the point of sale.
1. Production
All organic production systems are more labour intensive than their conventional counterparts (whether small- or large- scale) - this in itself adds costs. The smaller the scale, usually the relatively higher the labour input.
Pest, disease and weed control is also more expensive and time-consuming, as each crop needs to be dealt with in a fairly individual way.
Fertilising and plant nutrition are also generally more expensive, as we rely on making our own compost and applying this manually or mechanically - a much more expensive activity than simply adding artificial fertilisers.
Seed costs are significantly more expensive for organic growers using organic seeds - the reasons for this are complex, but mostly to do with the small scale of organic seed production compared to "industrialized" seed.
Rotating crops means that the crops are sometimes chosen in order to balance the overall health of the system, not always to maximise output.
An important extra cost is the cost of certification by an organic inspection agency. There are up-front costs charged for inspection services, but also the additional cost of administering the certification process
There is also of course an ethical issue of paying staff a living wage and providing reasonable working conditions - this is not just an issue for organic or non-organic growers, but is a challenge across the agricultural sector, where supermarket competition has driven prices down and consumers have been courted by the lowest prices.
2. Point of sales costs - what I mean here is mostly connected with scale of production and the logistics of getting produce to the consumer - here small scale farmers both organic and conventional face similar challenges here:
Multinational multiple retail outlets (the likes of Lidl, Tesco, Aldi, etc.). Work on huge economies of scale. Because their purchasing power is so strong they can drive prices down at the producer end. The large volume sales attract big scale producers, but small-scale growers can't cover their costs here
The other big issue is about the efficiency of logistics. How full to capacity is your vehicle on every trip? How many consumers is your service system supplying. The smaller the operation, the relatively larger the unit costs of getting an individual item from field to customer
Balanced against this, there are all the positives of small-scale, local, seasonal organic food:
Firstly, locally grown, small-scale, seasonally produced biologically intensive, bio-diversity enhancing farming systems are properly sustainable and do not destroy Nature or her soils
Food from farms of this kind are free of harmful chemical residues, higher in vitamins and minerals and have more balanced nutrients
The higher dry matter content of organic produce means that you actually get more substance kilo for kilo than from food pumped up by the use of artificial fertilisers (which through osmosis forced plants to uptake more water).
To sum up - a carrot is not a carrot is not a carrot (or a tomato a tomato, etc.). There are real differences in substance and also in the farming processes behind different kinds of farming systems. The price on the label can only be compared properly if you "internalise all the externalities" - meaning you take fully into account the real costs of the farming system you are supporting through your purchasing. My view is that we need to look at fair pricing all around (for the produce, the consumer, the environment and the people involved in getting the food onto the table). Fair is not cheap. Cheap is expensive!