Az Európai Uniót sok kritika éri, de környezetvédelmi kérdésekben azt hiszem, joggal mondhatjuk, hogy az Európai Zöld Megállapodás igen ambiciózus célokat tűzött ki (2030-ra legalább 55%-os szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés, 2050-re pedig szén-dioxid-mentes EU). Ennek a megállapodásnak az egyik sarkalatos eleme a talaj védelme/egészsége, melyre kidolgozták az ún. Talajvédelmi stratégiát.
Az egészséges talajok megértéséhez a jövő heti hírlevélben szeretném részletezni a talaj táplálékhálós megközelítését, amely hasznos és könnyen érthető keretrendszer a talajbiológia megértéséhez. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan lehet egészséges talajt létrehozni, meg kell értenünk a nap és a növény központi szerepét. Biogazdálkodóként arra neveltek, hogy megértsem: egészséges talaj = egészséges növény = egészséges ember és bolygó. Ez alapvetően igaz, de nem helyez elég hangsúlyt a növényre, mint a rendszer "motorjára". Azzal vagyunk megáldva ezen a bolygón, hogy a növényvilágunk képes a nap energiáját fotoszintetizálni, alapvető cukrokká alakítani. A növénynek egyedülálló szerepe van a talajunk táplálásában. Egy egészséges növénynél a termelt cukrok 20-50%-a a talajba kerül - ez hatalmas energiabefektetés a növény részéről - miért is vesződnénk vele? Ennek egyszerű oka az, hogy a növény hasznot húz a talajban élő mikroorganizmusok (különösen a baktériumok és gombák) táplálásából, amelyek viszont olyan tápanyagokat és vizet (és egyéb szolgáltatásokat) biztosítanak a növény számára, amelyekhez a növény egyedül nehezen vagy egyáltalán nem jutna hozzá a talajból.
Ez a talaj táplálékhálózatának (a talaj táplálékhálózata) központi tézise - bővebben erről jövő héten!
A Zsámboki Biokert mikroorganizmusokban gazdag talaja (saját fotó)