Bizonytalanság a bizonytalanságban, egy bizonytalan világban. Mit tegyünk és hová forduljunk egy olyan világban, ahol a politika az ésszerűség határán kívül látszik működni, a gazdaság pedig a feje tetejére állított csodavilág? Mindenkinek megvannak a saját megküzdési stratégiái (vagy nem) - mi nem tudjuk a tutit, csak javasolni tudjuk a szabadban eltöltött munkánk végett, hogy forduljunk a természet felé. A természet azt mondhatja nekünk, hogy "lassítsunk le", összpontosítsunk azokra a dolgokra, amelyek valóban számítanak az életünkben, és kulcsot kínál a regenerálódáshoz. A kivételesen forró és száraz nyár után enyhe, buja őszi idővel áldott meg minket a természet. Még mindig kevés az eső (egyesek számára úgy tűnhet, hogy szeptember nagy részében esett az eső, de valójában szeptemberben csak az átlagosnál valamivel több eső esett, és most októberben már jóval elmaradunk attól, amit normális csapadékmennyiségnek tekintünk).
Ez az ősz igazi áldás. Bárki, aki az elmúlt hetekben időt töltött az erdőkben, le lesz nyűgözve a gombák mennyiségétől. A gombák a gombafajok termőtestei, és mindenütt felbukkannak. Ha a körülmények megfelelőek (nedvesség és meleg a száraz nyár után), a gombák tudják, hogy a szaporodás maximalizálása érdekében be kell indítaniuk a termőreakciót. Amit az év többi részében nem látunk, az a hifák csendes növekedése a talaj felszíne alatt, vagy a fák kérge alatt, vagy szinte bárhol a természetben, ahol a feltételek megfelelőek. A gombák a legősibb őseink közé tartoznak, és nélkülözhetetlenek az élet hálójában. Valójában az ő micéliumos növekedésük az, ami sok helyzetben életet teremt. A gombák nagyszerű túlélők is, és képesek évtizedekig vagy generációkig nyugvó spórákká alakulni, ha a körülmények kihívást jelentenek. Talán ez némi vigaszt nyújthat nekünk, nyugtalan, rohanó életünkben. Bármilyen bizonytalannak is érezzük a világot, emlékezzünk arra, hogy a lábunk alatt nagy túlélők hátán járunk.
