Nagy lépés számunkra, hogy kísérletezünk némi import áruval is, mivel alapvető álláspontunk az, hogy amennyire csak lehet, helyben termeljünk és helyben lássunk el.
Van egyf preferált beszerzői sorrend hierarchiánk, ami mentén igyekszünk dolgozni:

1. Amennyit csak lehet, a saját gazdaságunkból biztosítunk.
2. A friss zöld leveles zöldségek nagy része tőlünk származik – az elmúlt fél évben az általunk kínált áru 60–70%-a saját termés. Idén még több saját sárgarépát, burgonyát, céklát, fehérrépát, póréhagymát, fekete retket stb. is termesztünk.
3. Bio termelők a közvetlen környéken.
4. Például rendszeresen szerzünk be salátaféléket Bolvári Csabától Galgahévízről (kb. 12 km-re tőlünk).
5. Más magyar biogazdáktól származó áru.
6. Például karfiol és káposzta Erdődi Imrétől, hagyma Rábapatonáról Rózsa Imrétől és Ringhoffer Martintól.
7. Ha alapvető bio zöldség nem elérhető Magyarországon, akkor megfontoljuk a szomszédos országokból való importot. Ez ritka, és először tavaly télen tettük meg, amikor kevés volt a sárgarépa és burgonya, és a németországi Mahlitsch biodinamikus gazdaságból hozattunk (akik egyébként rengeteg hasznos gazdasági gépet is adományoztak nekünk!).

Eddig ez volt minden, leszámítva azt, hogy a citrus szezonban olasz narancsot és citromot importáltunk. Most azonban, a növekvő verseny miatt (pl. Aldi, Lidl, Spar), elgondolkodtunk azon, hogy esetleg több import árut is bevonjunk (pl. banán, mangó, gyömbér).

Miért számít az „élelmiszer-kilométer”?

Az, hogy mit eszünk, óriási hatással van a környezetünkre. A teljes üvegházhatású gázkibocsátás kb. 50%-a a mezőgazdaságból és az élelmiszer-ellátási rendszerből származik (beleértve például a csomagolást és a szupermarketes logisztikát is).
Fogyasztóként mindannyian felelősek vagyunk a fogyasztási szokásaink környezeti hatásáért. Nekünk kell majd elszámolnunk a következő generációk felé azzal, mit hagyunk rájuk – rendet vagy káoszt?
Az autózás és a repülés mellett az étkezésünk a legnagyobb hatású mindennapi szokásunk a környezetre.

Miért nem csak a saját termést áruljuk?

Őszintén: ha meg tudnánk élni csak abból, amit saját magunk termelünk, megtennénk. De egész évben 7 ember munkabérét kell biztosítanunk, ehhez pedig állandó forgalom szükséges.
Más biotermelők termékeinek árusításával egész évben sokkal szélesebb választékot tudunk kínálni (pl. saját hagymánk kb. szeptemberig, fokhagymánk október végéig tart – ha utána is szeretnénk kínálni, akkor be kell hoznunk más magyar biogazdáktól).

Mi a helyzet a távolról érkező import gyümölcsökkel?

Itt kezd igazán nehézzé válni a döntés.
Egyrészt szeretnénk egész évben szép, változatos választékot nyújtani, másrészt nem szeretnénk részévé válni a problémának.
Ezért:

• Az importot éves szinten mennyiségi korlát alá helyezzük.
• Levegőn szállított árut nem hozunk, csak hajóval érkezőt (pl. a banán hajóval jön).
• És kérjük benneteket is, kedves vásárlók, hogy gondosan döntsetek (amit egyébként nagyrészt már meg is tesztek, hiszen tőlünk vásároltok!).

A narancsot, grapefruitot és banánt luxusnak tekintjük – alkalmi finomságnak, nem a mindennapi étrend alapjának.
Végső soron minden vásárlási döntés egyéni felelősség. Természetesen a termelőknek is van felelőssége, és ezt mi vállaljuk.
Nagyon kíváncsiak vagyunk a véleményetekre – írjatok nekünk bátran:
[email protected]