Matthew nyomós érveket hoz fel az adatközpontok környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban.
Mi köze van az adatközpontoknak a biogazdálkodáshoz és az élelmiszertermeléshez?
Első pillantásra talán nem sok, de nézzünk egy kicsit mélyebbre:
Személy szerint nem tartom túlzásnak azt állítani, hogy a mesterséges intelligencia (MI) az emberi kultúra, sőt talán az emberiség jövőjének is az egyik legnagyobb fenyegetése.
Ne menjünk ennyire messzire most, de ami biztos, hogy az MI teljes mértékben az adatközpontok bővülésétől függ – lényegében egyre nagyobb számítási kapacitástól és tárolótól. Számos oka van annak, miért tekinthetők az adatközpontok fenyegetésnek:

• Az adatközpontok energiaéhesek – jelenleg a világ teljes éves villamosenergia-fogyasztásának mintegy 1,5%-áért felelősek (körülbelül 415 terawattóra). A becslések szerint ez a szám a következő néhány évben (2030-ra) megduplázódik – EU-jelentés, 2025.
• Az adatközpontok bővülése az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével jár, ami fokozott klímafelmelegedést jelent.
• Az adatközpontok rendkívül vízigényesek. Egy közepes méretű adatközpont vízigénye egy 300 000 fős város vízigényével egyenértékű.
• Az adatközpontoknak területre van szükségük – ezt a területet élelmiszertermelésre vagy természetvédelemre is lehetne használni, ahelyett hogy ipari létesítményeket (adatközpontokat) telepítenénk a vidéki tájba.
• Az adatközpontok ritkaföldfémeket és más korlátozott erőforrásokat igényelnek, amelyek nagyon negatív hatással vannak a környezetre.
• Az adatközpontok a mesterséges intelligencia középpontjában állnak – amely viszont aláássa a munkahelyeket, a kultúrát és az emberi autonómiát.

Tehát víz, terület, energia... Ezekre szükségünk van a gazdálkodáshoz – nagyobb szükségünk van élelmiszerre, mint még több adatra és az elménket érő elektronikus rohamokra.
Mit tehetünk?
Figyeljük a Magyarországon tervezett adatközponti fejlesztéseket, és lépjünk fel ellenük... most azonnal!
Szerkesztői megjegyzés: Matthew ezen a héten írt egy cikket az adatközpontokról. Akár egyetért vele, akár nem, egy jelentős dilemmára hívja fel a figyelmet. Egyrészt az adatközpontok sok vizet és energiát használnak, és ez a helyzet egyre rosszabb.
Gazdaságként rendkívül érzékenyek vagyunk arra, ha egy nagyipar értékes talajvizet von el a talajtól és az élelmiszertermeléstől.
Másrészt az MI lehetővé teszi számunkra, hogy több féle módon dolgozzunk, produktívabbak legyünk, és olyan problémákat oldjunk meg, amelyeket korábban nem tudtunk megoldani, vagy nem engedhettünk meg magunknak.
Az MI-t felhasználjuk termékfejlesztéshez, pénzügyi tervezéshez és jelentéskészítéshez, valamint gazdálkodásunk fejlesztéséhez - kisebb, nagyobb módon.
Kíváncsiak lennénk a Ti véleményetekre is. Használjunk MI-t azért, hogy jobb termékeket és szolgáltatásokat nyújthassunk Nektek, vagy utasítsuk el környezeti okokra hivatkoza?