top of page
  • Matthew & Kata

Ipari borsó kontra friss kerti zöldborsó ára

Ha van olyan termény, amely a tavasz és a nyár közötti fordulópontot jelképezi, és bizonyára sokatok nagy nyár eleji kedvence, az a zsenge friss kerti zöldborsó. Ma a legtöbb ember a zöldborsót úgy ismeri, mint egy zöld bogyót, amely fagyasztva, műanyag csomagolásban érkezik a konyhába. Azt hiszem, ez utóbbi teszi ki a világszerte termelt borsók 98%-át. A friss kerti borsó azonban, amelyet kisüzemi körülmények között termesztenek, és amelyet a legfrissebb állapotában hámoznak meg nagy szeretettel, majd akár nyersen vagy főzve fogyaszatanak el, az messze felülkerekedik a mirelit változattól.

Egy pillanatra gondolkodjunk el az ipari borsó és friss kerti elődje közötti különbségeken. Az ipari borsó termelése sok szempontból sokkal kedvezőbb, mint más ipari zöldségeké. A borsótermeléssel legalább egy kis szünetet adunk a talajnak az ipari mezőgazdasági termelési rendszereken belüli, egyébként kérlelhetetlenül intenzív "vetésforgóban". Mivel a borsó a hüvelyesek családjába tartozik, nemhogy elvesz, kizsigerli a talajt, hanem éppenhogy táplálja azt. Ami a legtöbb ipari gazdaságban vetésforgónak számít, az valójában gondosan kiszámított kísérlet arra, hogy a lehető legtöbbet kihozzák a már amúgy is kizsigerelt talajból - mondhatjuk akár bányászásnak is. Ilyen környezetben a borsó vetése kifejezetten agroökológiai jellegűnek tűnik. Keveset követel, és átmeneti enyhülést nyújt a túlterhelt mezőgazdasági földjeinknek. A jótékony szünet azonban itt véget ér: ajánlom az alábbi videó megtekintését, mely gyönyörűen szemlélteti az ipari láncot, melyben az óriás gépek súlyos kárt okoznak a talajban nagy súlyúkból kifolyólag, illetve elképesztő mértékű az energiafogyasztás, mellyel az erőtlen borsót betakarítják, csépelik, osztályozzák, mossák, fagyasztják, és végül műanyagba csomagolják, hogy fogyasztás előtt a mélyhűtőben "krionikus" állapotba kerüljön. Ez az ipari borsó.

Ezzel szemben gondoljunk most az igazi kerti zöldborsóra, amelyet korán vetnek a hűvös talajba, amely az elsők között hajt ki a kedves földből, hamar lombot növeszt, ezzel gyengéden árnyékolja a talajt a tavaszi időjárás viszontságaitól. Majd frissen kézzel leszedjük, a gyerekek és felnőttek is időnként meg-megdézsmálva - csoportokban beszélgetve meghámozzuk és röviden megfőzzük, hogy roppanós maradjon.

Miért olyan drága tehát a friss kerti zöldborsónk az ipari utódaihoz képest? Hasonlítsuk össze a kombájnok rémisztő hatékonyságát, amelyek óránként több tíz tonnát képesek leszedni (https://www.itn.rs/files/products/file_sr/pmc-1089-brochure-2018.pdf). Nézzük meg ezzel szemben nálunk csak a betakarítást: egy gyakorlott kertész egy óra alatt néhány kilogramm borsót szed le kézzel, míg egy borsószedő gép ugyanennyi idő alatt több tíz tonnát szed le. Ha a biogazdának körülbelül 2500Ft-t kell számolnia óránként egy ember után, akkor a borsó kézzel történő szedése mondjuk 500Ft-tal többe kerül. Összehasonlításképp, egy ipari betakarítógép olyan gyorsan szed, hogy a betakarítás költsége elhanyagolható, mondjuk néhány Ft/kg, a műanyag csomagolásban a vásárló asztalára szállított borsó költségének. A fagyasztott borsó költségének legnagyobb részét a borsó feldolgozásához és fagyasztásához szükséges energia teszi ki, nem pedig a betakarítási költségek. A friss kerti zöldborsó előállítási költségei nagyságrendekkel magasabbak, mint az iparilag előállított borsó költségei. De ha megvizsgáljuk és beépítjük a környezeti költségeket (értsd: az ipari gazdálkodás negatív hatásai: például az ipari gazdálkodást támogató nagy összegű támogatások, az irreálisan alacsony energiaköltségek - figyelembe véve azok negatív hatását a környezetre, a vidéki közösségek számára a helyi munkahelyek elvesztésének költségei, stb.) az árba, addig minden ipari élelmiszer olcsónak tűnik a házilag termesztett vagy a kisüzemi biotermesztéshez képest.


Forrás: saját fotó a Zsámboki Biokert borsójáról

168 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Comments


bottom of page