A biológiai sokféleség erősítése gazdaságainkban:
Erre ösztönöz minden gazdálkodót az EU Új Zöld Megállapodás (New Green Deal) bizonyos környezetvédelmi támogatások révén, de ezek Magyarországon nem igazán kerültek bevezetésre. Eddig a kezdeményezések néhány elkötelezett, egyéni (gyakran bio- vagy regeneratív) gazdálkodótól függtek, akik úgy döntöttek, hogy energiát és erőfeszítést fektetnek abba, hogy a termelő gazdaságon belül teret adjon a természetes élővilágnak. Ez a szakszeció egyszerre volt lehangoló és nagyon inspiráló, reményt keltő. Lehangoló, mert hallottunk a vadon élő állatok ijesztően gyors pusztulásáról, különösen a rovar- és gerinctelen fajok számának csökkenéséről. (Az állatvilágnak két jól megfigyelt csoportja az emlősök és a madarak. Jelenleg minden negyedik emlős (24%) és minden nyolcadik madárfaj (12%) a kihalás magas kockázatával néz szembe (IUCN adatok), és míg a rovarpopulációkat kevésbé tudják megfigyelni, úgy becsüljük, hogy több tízezer rovarfaj van veszélyben - valószínűleg sokkal több, de sok rovarfajt még csak nem is azonosítottak, így a veszteségek ismerete csak durva becslések lehetnek). A biológiai sokféleség csökkenésének sokkoló volta ellenére azonban igazán inspiráló volt látni, hogy mennyi szakértői tudás volt jelen a jászfényszarui találkozón. Nem csak arról, hogy mit veszítünk, hanem arról is, hogy mit tehetünk e tendenciák megfordítása érdekében. A reményteli üzenet az, hogy tudunk változtatni, és a változás gyors lehet, ha komoly energiát és erőforrásokat fordítunk rá. A vizes élőhelyek, erdőszegélyek létrehozásával, és általában véve a természet terjeszkedésének helyet biztosításával - de csak akkor működhetnek ezek a módszerek, ha a lakosság is igényli és támogatja ezeket.
Comments